Cégünk, teljes körű szolgáltatást nyújt a kül- és beltéri felületek felújításában, szebbé tételében.

Egy kellemesen kialakított belső tér elengedhetetlen része az igényes színösszeállítás. A megfelelő színek összhangjával könnyebb megőriznünk jó hangulatunkat. Egy kis segítséggel otthonunk egyéniségünk tükre, társunk lehet! Valósítsa meg álmait! Vigye a falakra stílusát, legyen összhangban a természettel, vagy legyen trendi az elképzelése, örömmel segítünk Önnek megvalósításukban!Milyen a hangulata? Őszi, vagy mediterrán? Egy kis ügyességgel szebbé, és optikailag nagyobbá tehetjük szobánkat.

Tiszta építés. Minimális a szeméthalom, az építési törmelék

A Gipszkarton rendszer költség és idõtakarékos megoldás a hagyományos technológiákhoz képest.

Léc vagy fém szerkezetre szerelve, a szerelvények közötti résbe hõszigetelõ anyagot téve, jó hõtároló képességet tudunk elérni az épületünknél, ez energiamegtakarítás, tehát pénzmegtakarítás.

Léc vagy fémvázra szerelve, a szerkezetbe hangszigetelõ anyagot téve zajmentessé tehetjük a megkívánt helyiséget.

Kötetlen tervezhetőség. Nincs modulméret, ezért nincsenek méretmegkötések. Íves falak és nyílások egyszerűen kialakíthatók, így különböző építészeti stílusú megjelenésű épületek építhetők fel ezzel a rugalmas technológiával. Speciális csavarokkal és technikával szinte korlátlanul terhelhetõ csakúgy mint a hagyományos vakolat.

Környezetbarát. Az acél 100 %-ban újra felhasználható, míg a bontott beton és tégla törmelék hasznosítása nem megoldott. A gipszkartonlapok melegségüknél fogva (mint pl a fa),növelik a komfortérzetet.

Kisebb szállítási és rakodási költség. A kis súly és térfogat miatt igen jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A gipsz hõre nem táguló anyag, tehát ellentétben a hagyományos vakolattal, biztosan nem reped.

Valószínűleg kevés olyan lakástulajdonos van a világon, aki maradéktalanul meg van elégedve otthonának elrendezésével, beosztásával. Az átépítésnek azonban még a gondolata is elborzasztja a legtöbbünket. Ezért azután vagy beletörődünk a szerintünk megváltoztathatatlanba, vagy megpróbálunk kevesebb hercehurcával járó technológiát alkalmazva változtatni, amin lehet. Mert ugye az mindenki előtt világos, hogy a főfalakat csak ritka esetekben lehet kimozdítani a helyükből, a válaszfalakat viszont igen.

Miért szigeteljünk?

• Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében kb. U ? 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. U ? 0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent)
• A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelőanyag nélküli épület energiafogyasztása akár három-, négyszerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!
• Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók ?húznak, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezitláb járni. A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 oC-al lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.
• A rossz hőszigetelő -képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.
• A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.
• Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felöli polisztirol alá hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.

A hőszigetelő anyag fontossága:

• Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)
• A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések
• A rossz szigetelő - képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.
• Az ilyen épületeket erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.

A felsoroltak csak a kockázatok és a szigetelések ,hőszigetelések elhagyásának, illetve alul méretezésének mellékei
Mérési adatok alapján, az épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.

A hő-szigetelőanyagok alkalmazása jelentősen csökkentik a fűtési költségeket, megszünteti az épületfizikai károsodásokat (páralecsapódás, penészesedés) és kedvezően befolyásolja a lakóklímát. Ehhez járul még, hogy a kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken a károsanyag-kibocsátás, s ezáltal tisztább lesz a levegő és kellemesebb a környezet.
A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtája a hő-szigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

Szigetelő rendszerek hőszigetelő anyag elemei:
A vakolt fedőrétegű szigetelések esetében a homlokzati falakra rögzített hő-szigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül.

Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére is alkalmasnak bizonyult.

A hő-szigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.

A stukkó a belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika. Napjainkban polisztirolból készölt változata is elterjedt
Története....

A stukkót mezopotámiai kultúrában találták fel; használták a krétai, a mükénéi, az etruszk és a római építészetben is, majd hosszú időre részben feledésbe merült. Az ókeresztény építészetben igen korlátozottan fordult elő, majd az angol gótika újra felfedezte. Virágkorát a barokk,a rokokó és kiváltképp a copf stílusban élte (az utóbbi nevét adó copf-motívum is stukkódísz). A historizmusban és eklektikában kőből faragott díszek helyett használták. A szecesszió után kiment a divatból, majd a posztmodern építészet vette újra elő.

Korai változataira a falon mintázott fajták jellemzőek; az előre gyártott stukkó ékítmények a XIX. század historizáló építészetével terjedtek el tömegesen.

Sokáig főleg a belső felületek (falak, mennyezetek) díszítésére használták, mert a gipsz nem időálló. Főképp alakos és ornamentális díszítéseket, húzott párkánytagozatokat alakítottak ki belőle.

Általában az előre elkészített díszítőelemeket ragasztják fel a falfelületre, illetve a mennyezetre.

Típusai:

• Díszléc: Általában elválasztó elemként használjuk, lábazatok, vagy különböző színek elválasztásánál.
• Holkerléc: Mennyezet és fal találkozásának (holker) takarására használjuk. A lécek hátoldala 45fokos szögben van kikönnyítve, így nem derékszögű holkerbe is egyszerűen beépíthető. Polisztirolból készülve takarólécként szolgálnak könnyűszerkezetes házak és gipszkarton szerkezetek csatlakozásánál.
• Karnis: Ezek a termékek a függönytartó karnis eltakarását teszik lehetővé és könnyen csatlakoztathatóak a holkerben futó, azonos típusú holkerléchez.
  Kiválasztáskor ajánlatos odafigyelni arra, hogy a karnistakaró díszléc legalább 2-3 cm-rel magasabb legyen mint a beépített karnis, így a karnistakaró díszléc a függönyt tartó csipeszeket, kapcsokat is eltakarja.
• Rozetta: A különböző mintájú rozetták a mennyezet ill. oldalfalak díszítésére szolgálnak. Előszeretettel rakják fel lámpák, csillárok kiemelésére.